{"id":539,"date":"2015-04-24T15:06:06","date_gmt":"2015-04-24T13:06:06","guid":{"rendered":"http:\/\/szigma.szigbp.hu\/?p=539"},"modified":"2016-03-31T21:47:23","modified_gmt":"2016-03-31T19:47:23","slug":"tojasfoci","status":"publish","type":"post","link":"http:\/\/szigma.szigbp.hu\/?p=539","title":{"rendered":"Toj\u00e1sfoci"},"content":{"rendered":"

Az amerikai futballt k\u00e9t tizenegy f\u0151s csapat j\u00e1tssza azzal a c\u00e9llal, hogy a labd\u00e1t az ellenf\u00e9l c\u00e9lter\u00fclet\u00e9re juttassa.\u00a0 Klasszikus ter\u00fcletfoglal\u00e1si j\u00e1t\u00e9k, ahol az ellenf\u00e9l kiszor\u00edt\u00e1s\u00e1val lehet min\u00e9l el\u0151ny\u00f6sebb helyzetbe ker\u00fclni.A labd\u00e1val lehet futni, vagy lehet aztdobni egy csapatt\u00e1rsnak. Pontszerz\u00e9sre is t\u00f6bbf\u00e9lek\u00e9ppen ker\u00fclhet sor: labd\u00e1val a g\u00f3lvonalon \u00e1tjut\u00e1s hat pont plusz egy pont a jutalomr\u00fag\u00e1s\u00e9rt. A mez\u0151nyg\u00f3l h\u00e1rom pontot \u00e9r, m\u00edg a ritk\u00e1n el\u0151fordul\u00f3 safety kett\u0151 pont. A m\u00e9rk\u0151z\u00e9s n\u00e9gyszer tizen\u00f6t perc j\u00e1t\u00e9kid\u0151b\u0151l \u00e1ll.<\/p>\n

\"amf1\"<\/a><\/p>\n

A p\u00e1lya hossza 120 yard (kb. 110 m\u00e9ter),
\nebb\u0151l 10-10 yard az End Zone. Sz\u00e9less\u00e9ge 53,3 yard (kb. 49 m\u00e9ter).A j\u00e1t\u00e9k \u00e9rdekess\u00e9ge, hogy k\u00fcl\u00f6n egys\u00e9get alkotnak a t\u00e1mad\u00f3, a v\u00e9dekez\u0151 \u00e9s a speci\u00e1lis csapatr\u00e9szek, de mindegyiknek van lehet\u0151s\u00e9ge pontszerz\u00e9sre. Az el\u0151rehalad\u00e1s els\u0151sorban a t\u00e1mad\u00f3k feladata. N\u00e9gy k\u00eds\u00e9rletb\u0151l kell 10 yardot megtenni\u00fck. Ennek teljes\u00fcl\u00e9se a First Down, vagyis \u00fajabb 4 k\u00eds\u00e9rlet lehet\u0151s\u00e9ge a k\u00f6vetkez\u0151 10 yard megt\u00e9tel\u00e9re, eg\u00e9szen a g\u00f3lvonalig. Ha ez nem siker\u00fcl, de a negyedik k\u00eds\u00e9rletkor m\u00e1r k\u00f6zel vannak a g\u00f3lvonalhoz – kb. 30-40 yardra – akkor k\u00f6vetkezik a mez\u0151nyg\u00f3l.<\/p>\n

Az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban h\u00e1rom szinten j\u00e1tssz\u00e1k a futballt: k\u00f6z\u00e9piskolai futball, egyetemi futball \u00e9s a profi labdar\u00fag\u00e1s, n\u00e9mileg elt\u00e9r\u0151 szab\u00e1lyokkal.A k\u00f6z\u00e9piskolai futballt a National Federation of State High School Associations szab\u00e1lyozza, m\u00edg egyetemi futballt a National Collegiate Athletic Association and National Association of Intercollegiate Athletics. A n\u00e9gy nagy amerikai Major League egyike pedig a professzion\u00e1lis labdar\u00fag\u00e1s, a National Football League vagy r\u00f6viden NFL.<\/p>\n

Ezt a sportot j\u00e1tssz\u00e1k Kanad\u00e1ban, Eur\u00f3p\u00e1ban, Jap\u00e1nban, Mexik\u00f3ban \u00e9s sz\u00e1mos m\u00e1s orsz\u00e1gban is. Az Amerik\u00e1n k\u00edv\u00fcli szab\u00e1lyoz\u00e1st, \u00f6sszefog\u00e1st az International Federation of American Football nemzetk\u00f6zi sz\u00f6vets\u00e9g v\u00e9gzi.Az amerikai futballt azonban nem szabad \u00f6sszet\u00e9veszteni a kanadai vagy ausztr\u00e1l futballal, de a r\u00f6gbivel sem. Ezeket teljesen m\u00e1s szab\u00e1lyok \u00e9s v\u00e9d\u0151felszerel\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl j\u00e1tssz\u00e1k. Az els\u0151 hivat\u00e1sos „bajnoki” m\u00e9rk\u0151z\u00e9sre 1903-ban ker\u00fclt sor. 1970-ben egyes\u00fclt az AFC \u00e9s az NFC, \u00edgy l\u00e9trej\u00f6tt az NFL. Kisebb m\u00f3dos\u00edt\u00e1sokkal ugyan, napjainkban is 32 csapat k\u00fczd a v\u00e9gs\u0151 gy\u0151zelem\u00e9rt. Az USA legn\u00e9zettebb sportj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt, a Super Bowl, pedig a legn\u00e9zettebb telev\u00edzi\u00f3s esem\u00e9ny az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban.<\/p>\n

\"amf2\"<\/a> \"amf3\"<\/a><\/p>\n

 <\/p>\n

Treszler Don\u00e1t<\/p>\n

 <\/p>\n

 <\/p>\n

 <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Az amerikai futballt k\u00e9t tizenegy f\u0151s csapat j\u00e1tssza azzal a c\u00e9llal, hogy a labd\u00e1t az ellenf\u00e9l c\u00e9lter\u00fclet\u00e9re juttassa.\u00a0 Klasszikus ter\u00fcletfoglal\u00e1si j\u00e1t\u00e9k, ahol az ellenf\u00e9l kiszor\u00edt\u00e1s\u00e1val […]<\/a><\/p>\n<\/div>","protected":false},"author":25,"featured_media":541,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[34],"tags":[16,44],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/szigma.szigbp.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/539"}],"collection":[{"href":"http:\/\/szigma.szigbp.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/szigma.szigbp.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/szigma.szigbp.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/25"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/szigma.szigbp.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=539"}],"version-history":[{"count":2,"href":"http:\/\/szigma.szigbp.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/539\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":544,"href":"http:\/\/szigma.szigbp.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/539\/revisions\/544"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/szigma.szigbp.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/541"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/szigma.szigbp.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=539"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/szigma.szigbp.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=539"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/szigma.szigbp.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=539"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}