J\u00fanius 26-t\u00f3l szeptember 29-ig tekinthett\u00e9k meg az \u00e9rdekl\u0151d\u0151k a nagyszer\u0171 osztr\u00e1k m\u0171v\u00e9sz, Egon Schiele (1890-1918) alkot\u00e1sait bemutat\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeumban.<\/p>\n
Schiele a XX. sz\u00e1zad kezdet\u00e9nek kiemelked\u0151 figurat\u00edv alkot\u00f3ja. F\u0151 t\u00e9m\u00e1ja az emberi test, a nemis\u00e9g, a roml\u00e1s. A schielei vonal az \u00e9rtelmez\u00e9s \u00f6nt\u00f6rv\u00e9ny\u0171 eszk\u00f6z\u00e9v\u00e9 v\u00e1lik, \u00fagymond testetlen, \u00e9s sz\u00f6gess\u00e9g\u00e9vel-sz\u00f6gletess\u00e9g\u00e9vel affekt\u00edv, spiritu\u00e1lis, illetve expressz\u00edv min\u0151s\u00e9geket foglal-rejt\u00a0mag\u00e1ban. A m\u0171v\u00e9szre nagy hat\u00e1ssal volt Gustav Klimt, \u00e9s maga is hasonl\u00f3 m\u0171alkot\u00e1sokat t\u00f6rekszik l\u00e9trehozni. Azonban az 1910-es \u00e9vek kezdet\u00e9n m\u0171v\u00e9szete, vonalai egyre ink\u00e1bb elt\u00e1volodnak Klimt\u00e9t\u0151l, \u00e9s l\u00e9trej\u00f6n saj\u00e1t vonal-vil\u00e1ga, st\u00edlusa, mely hasonl\u00f3s\u00e1gokat mutat Van Gogh\u00e9val is. Ekkor kezdi k\u00e9sz\u00edteni sokkol\u00f3 k\u00e9peit is, mellyel meg akarja botr\u00e1nkoztatni az embereket.<\/p>\n
K\u00e9peire a s\u00f6t\u00e9t, nyomaszt\u00f3 sz\u00ednek jellemz\u0151ek, d\u00fch fedezhet\u0151 fel k\u00e9pein, melynek eszk\u00f6z\u00e9\u00fcl t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a pornogr\u00e1fi\u00e1t haszn\u00e1lta fel. K\u00e9pein gyakran szerepelnek csonk\u00edtott alakok, valamint az emberek torz \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa.<\/p>\n
A m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netben \u0151 k\u00e9sz\u00edtette a legt\u00f6bb \u00f6narck\u00e9pet, kereken 100 ilyen m\u0171vet ismer\u00fcnk t\u0151le. A legh\u00edresebb k\u00e9p\u00e9t is mag\u00e1r\u00f3l festette 1912-ben. A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s is ezzel az alkot\u00e1ssal kezd\u0151d\u00f6tt. Ahogy az ember bel\u00e9pett a hatalmas faragott ajt\u00f3n, azonnal a m\u00e1r j\u00f3l ismert k\u00e9p fogadta.<\/p>\n
Ahogyan v\u00e9gighaladunk a ki\u00e1ll\u00edt\u00f3 teremben, eleinte csup\u00e1n v\u00e1zlat-szer\u0171 rajzokat tekinthet\u00fcnk, meg, melyek egy, ritk\u00e1bb esetben k\u00e9t alakra f\u00f3kusz\u00e1lnak. A k\u00e9pek nagy r\u00e9sz\u00e9nek nincs h\u00e1ttere, ezzel is az alakra koncentr\u00e1lva. Schiele ritk\u00e1n haszn\u00e1lt sz\u00edneket rajzaiban, \u00e9s akkor is csak egy vagy k\u00e9t \u00e1ltala l\u00e9nyegesnek tartott r\u00e9szletet festett ki.<\/p>\n
Festm\u00e9nyeket sz\u00f3rv\u00e1nyosan l\u00e1thattunk a teremben, hiszen keveset mutattak be k\u00f6z\u00fcl\u00fck. L\u00e1that\u00f3 volt t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az \u00d6lelkez\u0151 l\u00e1nyok, az\u00a0\u00c1ll\u00f3\u00a0fi\u00faakt, a Remet\u00e9k, a Moa, a t\u00e1ncosn\u0151, sz\u00e1mos \u00f6narck\u00e9p \u00e9s m\u00e9g sok m\u00e1s remekm\u0171.<\/p>\n
A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s c\u00edm\u00e9b\u0151l egy\u00e9rtelm\u0171en k\u00f6vetkezik, hogy \u2013b\u00e1r a hangs\u00falyt Schiele-re helyzt\u00e9k- m\u00e1s, a fest\u0151vel kort\u00e1rs m\u0171v\u00e9sz alkot\u00e1sait is meg lehetett szeml\u00e9lni. Betekint\u00e9st nyerhett\u00fcnk p\u00e9ld\u00e1ul Richard Gerstl \u00e9s\u00a0Oscar Kokoschka m\u0171v\u00e9szet\u00e9be, valamint \u2013 tal\u00e1n a k\u00f6z\u00fcl\u00fck legink\u00e1bb ismert – Gustav Klimt egy k\u00e9pe is ki lett \u00e1ll\u00edtva.<\/p>\n
A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s sor\u00e1n sz\u00e1mos csod\u00e1s m\u0171alkot\u00e1st lehetett megtekinteni. Megismerhett\u00fck a XX. sz\u00e1zad legnagyobb osztr\u00e1k fest\u0151it, akik fest\u00e9szet\u00fckkel \u00faj korszakot ind\u00edtottak a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9netben.<\/p>\n
<\/p>\n
Farkas Hanka<\/strong><\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" J\u00fanius 26-t\u00f3l szeptember 29-ig tekinthett\u00e9k meg az \u00e9rdekl\u0151d\u0151k a nagyszer\u0171 osztr\u00e1k m\u0171v\u00e9sz, Egon Schiele (1890-1918) alkot\u00e1sait bemutat\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st a Sz\u00e9pm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeumban. Schiele a XX. sz\u00e1zad […]<\/a><\/p>\n<\/div>","protected":false},"author":1,"featured_media":92,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":[],"categories":[8],"tags":[],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/szigma.szigbp.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/91"}],"collection":[{"href":"http:\/\/szigma.szigbp.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"http:\/\/szigma.szigbp.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/szigma.szigbp.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/szigma.szigbp.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=91"}],"version-history":[{"count":1,"href":"http:\/\/szigma.szigbp.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/91\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1290,"href":"http:\/\/szigma.szigbp.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/91\/revisions\/1290"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/szigma.szigbp.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/92"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/szigma.szigbp.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=91"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"http:\/\/szigma.szigbp.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=91"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"http:\/\/szigma.szigbp.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=91"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}