Farkasok és férgek-interjú az alkotókkal
Januárban került bemutatásra a Szép nyári nap utáni, önszerveződő diákkör újabb alkotása, a Farkasok és Férgek. AZ író Sárosi Marcellel, a rendező és főszereplő Pányik Tamással, valamint a súgó, és táncbetanító Tóth Szilviával beszélgettünk.
Jómagam: Marci, miért éppen királydráma?
Sárosi Marcell: Őszintén? A drámának a története úgy fogalmazódott meg bennem, hogy be szeretném mutatni az embernek az árnyoldalát, ami akkor jön elő, ha az embernek megadunk egy teret sajátmagának a megvalósítására, s minél nagyobb a hatalma, annál inkább előjön a valódi jelleme. Úgy gondoltam, hogy egy király az egy teljes kiteljesedése annak, hogy akármit megtehet, s persze a darabban meg is teszi. S szerettem volna visszanyúlni a klasszikus gyökerekhez is. Nagyon hamar megtárgyaltuk Pányik Tamással, hogy ő egy királydrámát szeretne, én is hajlottam a királydráma felé, így az lett.
JM: Tomi, a Szép nyári nap után, ami egy ilyen kis rózsaszín, vidám, tinitini volt, hogy jött az ötlet, hogy egy ilyen sötét királydrámát csinálj?
Pányik Tamás: Hát, először is a Szép nyári nap nem csak egy rózsaszín, ködös tinitini volt. Úgy jött az egész, hogy a Sárosi poénból azt mondta, hogy akar írni egy darabot, én meg azt mondtam, hogy ne csak poénból írja, hanem írja meg tényleg. Megírta, s nem tudom, mikor kaptam a kezembe, július vége, augusztus eleje táján. Először fogalmam nem volt, hogy mit tudok ezzel kezdeni, szóval olvastam, s éreztem, hogy jó de hogy mit tudok majd ezzel kezdeni, azt nem tudtam. Aztán a téli szünetben jöttem rá arra, hogy tulajdonképpen mi is ez a darab. Amikor Németországban voltam, akkor sokat gondolkodtam rajta, ott ültem egyedül, mert nagyon sok szabadidőnk volt két előadás között, és egyszerűen megszületett. Elkezdtem írni, mint a vadállat, a koncepciót, s akkor egy éjszaka alatt gyakorlatilag fejben meg is rendeztem az egészet, csak hát ennek a másik része volt ezt gyakorlatban kivitelezni. Na de mindegy, szóval az volt a kérdés, hogy miért? Azért, hogy felrázzuk egy kicsit a népet. Mert itt nem nagyon történik semmi az iskolában. Ezt így ki kell mondani. Nincs kultúrélet, vagy legalábbis idáig nem volt, én meg azt szeretném, hogy legyen. Lehet, hogy ez így megerőszakolása a reálgimnáziumnak, de én azt látom, hogy van rá igény, csak senki nem csinálja meg. Nincs hozzá, kedvük, vagy nincs hozzá ambíciójuk, vagy nem tudom, de én azt látom, hogyha csinálunk valamit, mindig eljönnek, és megnézik,s azt látom, hogy nem egy, nem két ember, hanem ötven, száz ember,s nekik már érdemes megcsinálni egy darabot.
JM: Szilvi, te mit gondolsz a Farkasok és Férgek üzenetéről? Mi volt a cél, mármint, hogy a nézők milyen gondolatokkal, vagy érzésekkel menjenek ki az előadásról? VAgy például te milyen érzésekkel, s gondolatokkal mentél ki az előadásról?
Tóth Szilvi: Hát, én minden próba után tiszta boldogan mentem haza, de csak én vagyok ilyen hülye, szóval nem tudom (nevet) De én úgy éreztem, hogy az előadás alatt mindenki feszülten figyelt, a nézőtérről egy pisszenést nem hallottam. A színpad mindenkinek vonzotta a tekintetét, főleg az olyan jelenetek, amelyek nagyon megdöbbentőek voltak, amikre senki nem számított. S az a lényeg, hogy tömör volt az egész, nem volt elhúzva, s ez által mindig valami aktivitás volt a színpadon, ami miatt végig izgalmas volt. Szerintem jót tett a darabnak, hogy így volt megrendezve.
JM: Szilvi, hogy érezted magad a próbákon?
T.Sz.: Nagyon jól éreztem magam az összes próbán, szerintem nagyon sokat haladtunk, s Tomi nagyon jól vezeti a próbákat.
S. M.: Nem!
T.SZ.: De. Miért, mi a bajod vele?
S.M.: Lehet másképp.
T.Sz.: De akkor nem jutottunk volna el ilyen gyorsan odáig, hogy előtudjuk adni.
JM.: Tény, hogy gyorsan, igazából az leső néhány hónapban feleannyit haladt a darab, mint az utolsó egy hétben. Szóval kellett az a last minute pánik.
S. M.: Last minute Pányik (nevetnek)
JM: Mi a szerepe Tineának a darabban?
S. M.: Szerettem volna egy nagyon erős, határozott női karaktert csinálni, másrészt pedig Tínea a darabban, aki kimondja, amit a közönség gondol: ez a király egy rossz király, egy őrült király, aki olyan királyságot hoz létre, ami félelemre és kegyetlenségre épül. Másrészt Tinea az egyetlen ember aki nyíltan szembeszáll a királlyal, aki képes a szemébe mondani azt, hogy én nem félek tőled. Tíneának konkrét győzelme van a király felett. Szerintem Tinea, ha le kéne írnom, hogy napjainkban hogy nézne ki, egy abszolút buisnesswoman lenne. Egy abszolúte határozott női karakternek próbáltam elképzelni. Az elején még egy kicsit döcögött, de szerintem Koós Bogi remekül megalakította
P.T: „Remekül megalakította”
S.M: Mert először egy férfikarakter lett volna az orvos., csak aztán rájöttem arra, hogy hiányoznak a darabból a nők, és én nagyon szeretek női karaktereket írni. Nem csak ezeket a mézesmázos dolgokat, mert általában a történetekben a nő, az egyetlen dolog, amit szolgál, az az érzékiség és a szerelem manifesztációja, s én ezt nem akartam. Direkt deszexualizáljuk Tinea karakterét.
JM: Miért éppen mekis kaja?
T.Sz.: Volt burger kinges is. (nevetnek)
P.T: Azért mert, ez egy gag. Az van a szövegben, hogy rendeltem neked kétfogásos vacsorát, lesz fácánsült, libacomb, s minden, amit megkívánsz. Ez egy komplex társadalmi kritika. Nincs konkrétan megindokolva. Mondjuk kicsit öncélú is. Egyrészt nagyon jókat szoktunk kajálni előadás előtt, alatt, után, másképp gondold el,-ezzel most lehet, hogy sokan nem értenek egyet,-de én a mekis kajánál, meg az ilyen gyors kajánál undorítóbbat nem nagyon tudok elképzelni, amiért pénzt ad az ember. Jó, talán, a menza. De azért egy király mégsem rendel a menzáról. De ezzel az is volt a célunk, hogy egy kicsit meghökkentsünk ez is egy brechti elidegenítő effekt volt.
S.M. Igen, ez egy tudatos elidegenítés,s egy társadalomkritika is. Itt a McDonald’s a manifesztációja az emberi konzumelista társadalom nyomorának.
JM: Akkor hasonló elidegenítő célt szolgáltak a fehér arcok is.
P.T: Igen, ez így van, ez nem saját ötlet, hanem egy tipikus brechti színház által használt effekt. Ez is azt szolgálja a zenével együtt, meg azzal együtt, hogy a hullák felkeltek és táncoltak, énekeltek, s minden megtörtént ebben a darabban, aminek meg kellett történnie, vagy ami belefért, ez mind azért történt, hogy a néző ne tudjon érzelmileg bevonódni a történetbe.
JM: Miért fontos ez?
P.T. Ez azért fontos, mert ha érzelmileg érintettek vagyunk egy történetben, akkor nem tudjuk racionálisan szemlélni, és nem tudjuk megérteni, hogy mi a probléma, hogy miért történikmindez. Nem tudjuk befolyásolni azt, hogy eljusson az üzenet a nézőhöz. Mert ha például véletlenül valaki a királlyal szimpatizál, mert előfordulhat ilyen, ha hagyjuk, akkor annak az embernek nem tudjuk elmagyarázni, hogy miért rossz a király. Nem jut el hozzájuk az üzenet, ha nem kívülről szemlélik. Másrészt a célja még a meghökkentés, s a katarzisélményt is elősegíti. A farkasok és férgek egy antiideális világban készült, ami ugyanúgy nincsen, mint ideális világ. Szóval én soha nem akartam belegondolni, hogy ez a mai Magyarországra lenne aktuális, bár néhány eleme megfelettehteő a valóságnak.
S.M: Az ország jobban teljesít.
P.T: Meg a grafitizések, meg az elhízás, satöbbi.
JM: Na és a politikus? Az ő jellemfejlődését ugye végigkövethettük az egész darab alatt. Mi volt a célod az ő karakterével?
P.T: Nos, eredetileg nem volt politikus karakter. Ez úgy lett kitalálva hozzá. Voltak ezek az átkötő részek, hogy „kegyelmes és hódító királyunk kihirdeti, hogy a királyi adó innentől….”. S igazából nem nagyon tudtam, hogy mit kezdjek ezekkel az effektekkel. Szóval, ha csak a hangosbemondóból szól, mert azon is gondolkodtam, akkor annyira nem hatásos, viszont eszembe jutott, hogy sok embernek van problémája joggal vagy jogtalanul a politikusokkal. S ezek ugye kortárs beszédek, amik itt elhangzanak. Kihirdeti a törvényt, megpróbálja hitelesen elmondani, hogy erre szükség van. S ahogy egyre többet csinálja, úgy egyre inkább belejön és azonosul a rendszerrel, holott kezdetben még csak az utcáról szedték össze, és fegyverrel kényszerítették. Szóval egy politikus fejlődését, egyenlő romlását követhetjük nyomon.
JM: Mi lesz most a 2013-2014-es tanévben a folytatás drámai tekintetben?
SM: Megcsináljuk a Szép nyári nap 2-t A paradicsom visszavág címmel, s az Oroszlánok és Hernyók című darabon is dolgozunk.
P.T: Igen, ezek nagyon valószínű tervek, s nagyjából a 3012-es évben meg is valósíthatók, az én beosztásom akkor ér véget. Nem, tehát, most lesz a Görgényi Levi-féle Holt költők társasága, amire én nagyon kíváncsi vagyok, s gőzerővel dolgozunk a Rudolf című musical előkészületein, aminek júniusban lesz a premierje. Gyakorlatilag az összes általam ismert, és időpontilag összeegyeztethető tehetséges embert megpróbáltam belesűríteni. Hát nem volt egyszerű, hívunk külsőst is, tehát nem egy színtiszta istvános produkció lesz. Már csak azért sem, mert szimfonikus zenekarral kerül bemutatásra. Egy utaztatható, minimalista díszlet lesz, s egy hasonlóan brechti színházat tervezek. Csak annyi a különbség, hogy a Marci alapanyaga provokatív alapanyag volt, itt meg egy nem provokatív anyagból fogunk egy olyan darabot létrehozni, aminek a provokatív vonalait fogjuk kihangsúlyozni, amellett, hogy a zene remekül el fog szórakoztatni mindenkit. Azt is, akit esetleg nem érdekelnek a mélyebb tartalmi részek.
S.M: Ha a Rudolf brechti színház lesz, megeszem a forgatókönyvet, és a kottákat is. S tudom, hány oldal, mert én nyomtattam.
J.M: Nos, nagyon szépen köszönöm. Minden jót!