Újra The Teach Boys-koncert
Két éve alapította meg az iskola néhány tanára a Teach Boys együttest. Azóta hallhattuk már őket nyitó bulikon, István-napon, szalagavatón. Rajongóik száma nőttön nőtt, és a sok iskolai koncert után lassan már megérett az idő egy „külsős” fellépésre. Ez az alkalom jött el február 12-én, szerdán, a BackStage Pub-ban.
Őszintén szólva, tényleg lelkesen vártam a február 12-ei koncertet, s nemcsak a két bájos hölgy miatt, akikkel a koncertre érkeztem (nem, Bálint, most nem rólad van szó), hanem mert nekem a TTB zenéje komolyan tetszik. Nem estek bele sok más frissen induló együttes hibájába, akik elvesznek a rengeteg zenei stílus adta lehetőségek bőségében, hanem már a kezdetektől fogva törekedtek az egyedi hang kialakítására, s ezt sikerült is megtalálniuk a nemzetközi és magyar alternatív számokban. Ezt a stílust követik a saját alkotásaik is, melyeket a koncerten is hirdetett, nemrégiben megjelent Vasárnapi iskola című kislemezükön adtak ki. Ez egy nagyon szép csomagolásban, az együttes tagjaitól megvásárolható, vagy a facebook oldalukról ingyenesen le is tölthető. Intelligens, művészi dalszövegek, kitűnő megzenésítés jellemzi a Rezervátum, a Szökevény, és a Kacsints rám című dalokat, s véleményem szerint az M1-en futó A Dal című műsorban elhangzó számos szerzeménnyel könnyedén fölvennék a versenyt1. De térjük is vissza a koncerthez. A liget mellett, a fasoron található pub egy hangulatos, leginkább romkocsmához hasonlító pincében volt berendezve, de az elmaradhatatlan italkínálat mellett egy viszonylag tágas központi helyen felállított színpad várta megfelelő hangosítással, fényekkel a fellépőket. Még kivetítő is volt, hogy az asztaloknál ücsörgő közönség is figyelemmel kísérhesse a színpadon történteket. Egyszóval minden adva volt egy remek estéhez, már csak a zenekar hiányzott. De aztán megérkeztek ők is a szokásos felállásban: Bóka Gábor, (billentyűk) Hermesz Zoltán (cajón, szájharmonika, ritmushangszerek),Tuba László (basszusgitár), Lehr-Balló Máté (mandolin, ritmushangszerek), Szecsődi Tamás Leó (elektromos gitár, ének) s Kovács Péter (akusztikus gitár, ének).
Mondanom sem kell, nem okoztak csalódást. Saját számaik mellett –hiszen mégiscsak kislemez-bemutatókoncertről lévén szó- olyan már klasszikusnak mondható Teach Boys-os dalok is felcsendültek, mint a Helló-belló, I’m yours, Most múlik pontosan, vagy az Umbrella. Rövidesen, ha nem is vad táncra, de hangos éneklésre, és lábbal való ütemdobogásra késztettek mindenkit, egyértelműen magukkal ragadták az egész hallgatóságukat. De mi okozza népszerűségüket, miért kíváncsiak annyian a Teach Boys-ra? Nos, ha csak az alapkoncepciót nézzük, vagyis hogy matek, magyar, biosz, s egyéb témazárók megíratásának fő felelősei tűnnek fel egy szokatlan szerepben, azaz zenélnek, az már önmagában elegendő lenne a sikerhez. De ha ehhez még hozzávesszük a kellemes, lágyan megszólaló slágereket, melyek néhol még az eredetinél is jobbak, vagy, ha netán hibáznak, azt is aranyosan teszik, rögtön megérthetjük növekvő népszerűségüket. Ennek is köszönhető, hogy legalább száz ember volt jelen aznap este a Teach Boys- és az utánuk fellépő, istvános öregdiákokból álló Blue Barrel Company-koncerten. S bár a közönség soraiban fellelhető számos tanár miatt kissé feszélyezve éreztem magam sörkortyolgatás közben, de egy biztos: a Teach Boys egy felejthetetlen estét varázsolt mindannyiunk számára, de aki esetleg kihagyta, az se bánkódjon, hisz ha előbb nem is, de az István-napon biztosan újra felkészülve, új számokkal kiegészülve visszatérnek.
Merényi András