Sziasztok, én Eszti rotring ceruzája vagyok, lassacskán már 6 éve. Nagyon szeret velem írni, és én is élvezem az együtt töltött perceket, ráadásul rengeteget tanultam tőle.
De kezdem inkább a megismerkedésünk napjától: Megszülettem. Nem tudom pontosan, hogy hogyan, de megszülettem. Egy boltban voltam egyedül, árván becsomagolva. Ez nem volt igazságos. Minden rotring ceruzának volt párja, csak nekem nem. Ez elkeserített. Legnagyobb balszerencsémre még azok az emberek sem vittek el, akiknek egyszerű rotring ceruza kellett volna. Pedig hát, mind közül én voltam a legjobb minőségű, a legkülönlegesebb. Bezzeg azokat a csúnya, ramaty állapotban lévőket úgy vitték, mint a cukrot. Egyszerűen felháborító!
Ám az egyik nap, amikor szokásosan dühöngtem, megjelent egy vörös hajú kislány és az anyukája.
Azon nyomban, amikor megláttam őket, tudtam, hogy ők kellenek nekem! Ki is feszítettem magam, hogy lássák, én vagyok a legszebb. Végre egy kis idő után észrevettek, és leemeltek a polcról, majd odavittek a kasszához, és kifizettek. Ez volt ám a mennyei érzés! Érezni, hogy valakinek az életében fontos vagyok!
Ez után eltelt 6 év. Egy nap észrevettem, hogy Eszti nagyon izgul. Nem értettem, hogy mi ez a nagy felhajtás. Mára már nyilvánvalóvá vált, hogy ez a felvételi napja volt. Pár hétre rá megtudtam, hogy felvették őt az Istvánba. Nagyon megörültem, mert eddig nem volt alkalmam új helyeket felfedezni! Eszternek nagyon tetszik az új suli, és szeret ide járni. Aki pedig többet szeretne megtudni róla. az kérdezze meg az iskolatáskáját is!
Eszti