A mandalák világi igazán különös, olykor érdekes, és egyértelműen színes. Külső szemlélődőként, ha meg vagyunk győződve róla, hogy ezek a rajzok nem többek annál, aminél kinéznek, akkor is kötelesek vagyunk megállapítani, hogy gyönyörűek.
A mandala szó, az ősi indiai szent nyelvből, a szanszkrítből származik. Jelentése: kör, ív, körszelet, korong. Más vélemény szerint jelentése az elmével is kapcsolatban áll (manas ”elme”). Eredetét tekintve leginkább a buddhista tibeti és indiai kultúrához köthető, ahol ma is, évezredek óta használják meditációs technikákhoz, gyakorlatokhoz, mert a rajzok segítenek a koncentrálásban.
A manadala mindig egy zárt kör, melyben a minták, szimbólumok szimmetrikusan, szabályosan helyezkednek el.
Egy kör igazi közepe egy pont, így a mandala középpontja szimbolizálja a világ közepét. Ez a pont soha nem mozog, de minden körülötte forog.
A különböző kultúrákban van, aki díszítő elemként és van, aki a művészetterápia eszközeként használja.
Sokféle módszerrel készülhet. Lehet festeni, hímezni, vagy akár a homokba rajzolni.
Egyesek szerint a mandalák a mindennapi életben is jelen vannak, sőt, mindenhol megtalálhatóak. Példák rá:
Egy ködspirál:
A naprendszert:
A sejtmag osztódása:
Az atomok:
Az emberi test:
Az égtájak:
T’ai Chi jel:
A színek szimbolikus jelentése:
Sárga
Az örök fény, a hatalom kifejezője, a közvetítés jelképe emberek és istenek között.
A keresztény hagyományban is megjelenik a sárga szín többértékűsége: lehet a szentség, a felfedett igazság kifejezője, ugyanakkor a sötétsárga az eretnekség, az árulás színe.
Narancssárga
A szellem és a libidó egyensúlyát jelképezi.
Kínában és Japánban a szeretet és a boldogság színe, a zsidó hagyományban pedig a ragyogás és a pompa színe.
Piros
Éppúgy lehet az élet, mint a halál jele; mindkét esetben a vérrel asszociálható, de az erő-, tűz- és hatalom-jelképként is szerepel.
A történelem előtti időkben a halottak mellé vörös színű port szórtak a temetkezési szertartás során. Ókori babona, hogy apotropaikus erejű, megóv a démonoktól és a veszélyektől.Görögországban vörös leplet borítottak a holtakra, ezzel jelképesen áldozattá avatták, hogy kibékülve az alvilágiakkal, lejuthasson birodalmukba.
Barna
A föld színe, ebből adódik anyaság, gondoskodás és termékenység jelentése.
Szürke
A hamu és a köd színe, ezáltal a szomorúság, az unalom jelképe, ugyanakkor a szürke a színek ellentéteként a semlegességet, a hétköznapiságot jelenti.
Zöld
A tavasznak, a természet megújulásának, a növekvő életnek a kifejezője.
Különösen az örökzöld növényekhez kötődik termékenységi és halhatatlanságot kifejező szimbolika.
Lehet a fiatalság, a remény, a boldogság, ugyanakkor a változás és a féltékenység jelölője.
Kék
Az égbolt, a tenger színe; a megfoghatatlanság és a végtelenség szimbóluma.
Az elmélkedés, a megnyugvás kifejezője, amely a képzelet és a szürrealitás világához is kapcsolódhat.
Lila
A mértékletesség színe.
Egyensúly a föld és ég, az értelem és a vágy, a bölcsesség és az érzelmek között.
A rómaiaknál Jupiterhez kapcsolódik.
A kereszténységben a papi törvények, az igazság és a böjt kifejezője.
Fekete
A káosz, az éjszaka, a titokzatos mélység, a világűr jelképe.
A lemondás színe, a gyász kifejezője; számos hagyományban a gonosz erőkhöz kötődik.
Az ókorban az alvilág isteneihez társult, mint Hádész.
Fehér
A Fény, a tisztaság, az egyszerűség jelképe.
Az égi istenek állatainak színe, így pl. Zeusz, mint fehér hattyú; a Buddha születését jelző álom elefántja; a Szentlélek galambja.
A fehér virág a gyermekáldást jelenti.
A keresztény hagyományban az öröm és a vigasság hordozója. A szentséghez, Istenhez tartozó szín, valamint a feltámadás színe.
A béke és a jóakarat kifejezője; erre utal Noé fehér galambja és a békekövetek fehér zászlója.
Ezüst
Utalhat a kereskedelemre és a pénz hatalmára.
Az egyiptomi mítoszok szerint Ré napisten csontjai ezüstből vannak.
A görög-római mitológiában a második világkorszak az ezüstkor, amely az aranykor boldog világával szemben a hanyatlás kezdete.
Arany
A megvilágosodás és dicsőség jelképe, a beért termést szimbolizálja.
Néhány gyönyörű mandala:
Források:
www.zsebmandala.hu
Rüdiger Dahlke: A MANDALÁK VILÁGA
Gyűjtötte: Gyöngyösi Sára