Timotheé De Fombelle: Vango
Timothée 1973-ban született. Francia író és drámaíró. Hírnevét és többszörös elismerését az Ágrólszakadt Tóbiásnak köszönheti.
Nekem még csak egy történetét sikerült olvasnom tőle: a 2010-ben megjelent Vangot.
Ez egy két kötetből álló sorozat, amely az I. Világháború végén, és a II. Világháború elején játszódik. Persze a közte lévő időt is kihasználja az író.
A könyv Párizsban indul, 1934-ben de beutazza egész Európát, sőt, a második kötet még az akkori New Yorkba is bepillant.
A könyv érdekessége, hogy ugrál az időben. Elkezd egy szálat 1930-ban, majd félbehagyja, és ugrik kilenc évet előre. Ennek köszönhetően rengeteg szereplő fordul meg a történetben, és mindegyiknek fontos feladata van. Legtöbbjüknek még nagyobb, mint Vango Romanonak, a főszereplőnek.
A könyv rengeteg rejtélyt tartogat a számunkra, amelyek egy-egy váratlan fordulat segítségével tárulnak fel.
Egy kis ízelítő:
„1934, Párizs
A Notre Dame előtti templomteret szinte teljesen fehérbe borítja negyven földre boruló papnövendék alakja, akik pappá szentelésükre várnak. Közöttük van Vango Romano is, aki évek óta erre a pillanatra vár. Ám a sok éves munkája három perc alatt foszlik szét. A ceremóniát a rendőrség zavarja meg.
– Vango Romano? – lép oda a felügyelő a fiúhoz, aki erre némán bólint. Fogalma sincs, hogy mi történik.
– Ez esetben letartóztatom Fugure barát meggyilkolásáért.
A fiú szinte azonnal, ösztönből cselekszik.”
Akármennyire is úgy tűnik, a Vango nem egy krimi. Ez az eset is csak egy latin mondat rossz fordításának köszönhetően alakul ki, melynek ez a titokzatos ifjú issza meg a levét.
A Vangot azoknak ajánlom, akik imádják az izgalmat, hiszen itt minden oldalon vár minket valami új és váratlan.
Illetve azoknak is érdemes olvasni, akik nem nagyon vesznek a kezükbe könyveket, mert ez a történet garantáltan visszaadja, meghozza a kedvüket.
Írta: Gyöngyösi Sára