Június 26-tól szeptember 29-ig tekinthették meg az érdeklődők a nagyszerű osztrák művész, Egon Schiele (1890-1918) alkotásait bemutató kiállítást a Szépművészeti Múzeumban.
Schiele a XX. század kezdetének kiemelkedő figuratív alkotója. Fő témája az emberi test, a nemiség, a romlás. A schielei vonal az értelmezés öntörvényű eszközévé válik, úgymond testetlen, és szögességével-szögletességével affektív, spirituális, illetve expresszív minőségeket foglal-rejt magában. A művészre nagy hatással volt Gustav Klimt, és maga is hasonló műalkotásokat törekszik létrehozni. Azonban az 1910-es évek kezdetén művészete, vonalai egyre inkább eltávolodnak Klimtétől, és létrejön saját vonal-világa, stílusa, mely hasonlóságokat mutat Van Goghéval is. Ekkor kezdi készíteni sokkoló képeit is, mellyel meg akarja botránkoztatni az embereket.
Képeire a sötét, nyomasztó színek jellemzőek, düh fedezhető fel képein, melynek eszközéül többek között a pornográfiát használta fel. Képein gyakran szerepelnek csonkított alakok, valamint az emberek torz ábrázolása.
A művészettörténetben ő készítette a legtöbb önarcképet, kereken 100 ilyen művet ismerünk tőle. A leghíresebb képét is magáról festette 1912-ben. A kiállítás is ezzel az alkotással kezdődött. Ahogy az ember belépett a hatalmas faragott ajtón, azonnal a már jól ismert kép fogadta.
Ahogyan végighaladunk a kiállító teremben, eleinte csupán vázlat-szerű rajzokat tekinthetünk, meg, melyek egy, ritkább esetben két alakra fókuszálnak. A képek nagy részének nincs háttere, ezzel is az alakra koncentrálva. Schiele ritkán használt színeket rajzaiban, és akkor is csak egy vagy két általa lényegesnek tartott részletet festett ki.
Festményeket szórványosan láthattunk a teremben, hiszen keveset mutattak be közülük. Látható volt többek között az Ölelkező lányok, az Álló fiúakt, a Remeték, a Moa, a táncosnő, számos önarckép és még sok más remekmű.
A kiállítás címéből egyértelműen következik, hogy –bár a hangsúlyt Schiele-re helyzték- más, a festővel kortárs művész alkotásait is meg lehetett szemlélni. Betekintést nyerhettünk például Richard Gerstl és Oscar Kokoschka művészetébe, valamint – talán a közülük leginkább ismert – Gustav Klimt egy képe is ki lett állítva.
A kiállítás során számos csodás műalkotást lehetett megtekinteni. Megismerhettük a XX. század legnagyobb osztrák festőit, akik festészetükkel új korszakot indítottak a művészettörténetben.
Farkas Hanka